Jelenlegi hely

Lángtorkú madárkám

Beküldte hzsike - 2017, november 12 - 13:13

H.Gábor Erzsébet

Lángtorkú madárkám

Lángtorkú madárkám, kalitkád nyitva már,

szárnyalj a magasba, oda, hol nincs határ,

amíg a szabadság fényszeme csalogat -

hadd hallja mindenki, gyönyörű dalodat!

Annyira kellesz, de muszáj, hogy küldjelek,

ígérem, tehozzád, örökre hű leszek!

A szívem megszakad éretted, s jajongva

fonnálak örökre, szerető karomba!

Énnekem daloltál, tenéked daloltam,

éveket belőled, magamnak raboltam,

s becsuktam ablakom - ne halljon senki se!

Istenem, hogy lehet szeretni ennyire!

Láttam, a szemedben csillogó könnyedet…

Megtettem mindent, hogy magamhoz kösselek,

megfosztva téged a gyönyörű világtól,

ahol a lelkekben fáklyaláng világol!

Madárkám, menj, siess, el kell, hogy küldjelek!

S ha majd a szívedben kétségek küzdenek,

kalitkád nyitva vár - örökre úgy hagyom -,

templom az, oltalom, akár a két karom!

Csilla

2017, november 12 - 21:45

Nem is tarthatod meg magadnak, ha igazán szereted. :-) Szép, szinte perzsel, ölellek :)

hzsike

2017, november 13 - 20:47

Ölellek én is. :)