Lírai utópia egy békés és tisztességes Jövendőről
Felénk tekint a verdeső,
Most születő
Árva
Jövő...
Rajta ül a pénz végzete,
S a vérontás igézete...
Polkorrekt világhatalom
Gubbasztana örök fagyon...
Felénk tekint a remegő,
Félve alakuló
Jövő...
Katasztrófák rettenete
Vigyorog bele a ködbe...
De - végzet sohasem lenne,
Ha sohasem hinnénk benne...
Mindent, ami csak tehető,
Tőlünk vár el a Jövendő.
Multikulti-végzet helyett
Milyen Jövőt vár az Élet?
Békés kisközösségeket,
Családokat, nemzeteket,
Akik a dolgukat teszik,
És békésen megfékezik
Valamennyi abnormális
Ipari, vagy pénz-globális
Birodalmi agyrémeit.
El nem tűr semmi dzsihádot,
Sem másmilyen barbárságot,
Népeire bölcsen vigyáz,
És más népet le nem igáz.
Idejöhet, csatlakozhat,
Aki őszintén elfogad
Tradíciót, közénk beáll,
És itt új hazára talál.
Szent Jövőt és tisztes jelent
Tisztességes munka teremt...
Lesz-e ilyen Európa,
Vagy zúgva zuhanunk vissza
A régi barlangtüzekhez?
Felénk tekint a verdeső,
Most születő
Árva
Jövő...
Hozzászólások
hubart
2017, szeptember 26 - 12:18
Permalink
"Békés kisközösségeket
"Békés kisközösségeket,
Családokat, nemzeteket,
Akik a dolgukat teszik,
És békésen megfékezik
Valamennyi abnormális
Ipari, vagy pénz-globális
Birodalmi agyrémeit."
Így legyen!
lnpeters
2017, szeptember 29 - 15:55
Permalink
Kötelességünk az optimizmus,
Kötelességünk az optimizmus, Ferikém! A kánonnak nem - az a birodalom szolgálólánya!
Pete László Miklós (L. N. Peters)