Lassú kataklizma

Vegyiszennyezéstől zamatos az éjszaka,
füstízű levegő robog a tüdőm felé.
Artériaroncsoló lében tocsog a szív,
nem a csend motoz itt, gerincreccsenés dalol.
 
Szomjamat oltanám, nem merek inni ma sem,
mérgeket úsztat a haltemető lefelé.
A lábamat marja a folyó bűzlő szája,
lentről a halál ásít könnyező szemembe.