Lelki kenyér

Mysty Kata
Maradj...

Rakd ki szavakból,
picit magadból...
szíved szeletét,
lelked szépségét!
 
Ha nem akarod,
benn is hagyhatod...
Ott majd "savakból"(salak!?)
lesz az  - takaród!
 
Rakd ki aranyból,
fényét smaragdról,
megy is semmibe,
űrt hagy  "tepsibe"!
 
Hűs mint jégpáncél
nem vagy, sem acél!
Az légy és maradj...
HívŐn meg)maradj!
 *
Úgy élj, hogy maradhass!

MystyKata
Lakattalan
 
Írom, és átírom...
Ez az én profilom.
Nem fogy a papírom,
Verset szül a kínom!
 
Szövöm, vagy megkötöm,
Néha ez nem öröm,
Vagy talán mégis az...
Bevallom vért izzaszt.
 
Olyan, mint egy gyerek,
amíg fölneveled....
Lakat nincs, s ha benyitsz,
hajlik rád, mint "kilincs.
 

 Mysty Kata
Lelki kenyér
 
Mindennapi
lelki kenyér,
Sosem fogy el...
mindig elég.
 
Szent eledel
ne feledd el,
Megszegetten
majd  felezd el!
 
Napod, fényed,
a csolnakod...
Éjed , léted...
-s a holnapod.
 
Csillag(ként) csillog
ég szemedben,
és világ is az...
a kezedben!

Mysty Kata
Még nem tűntek el...

Még nem tűntek el a csodák,
ma is vannak,
pici éles-kényes nyilak,
egy-egy jó versből kivillannak.