Jelenlegi hely

Lombhalál

Beküldte Mysty Kata - 2014, október 6 - 20:03

3.változat

Mysty Kata
Lombhalál…

Le-lenézek, oda lépek,
zizegnek a levelek,
Rekedt hangú ének zendül,
a szél tánca ettől serdül.

Fel-felnézek, - lombtalanság…
és mindenütt nyugtalanság,
Kapuk nyílnak az ég felé…
az ősz hallgat , a tér beszél.

Fel-felnézek, - lombhalál!
Mindenütt - nyugtalan ág…
Kaput nyit az égi Fél,
ősz a gondról nem beszél.

Kisüt a nap, sápadt kárpit…
vénasszonyt még el- elcsábít.
Ágak lyukas ereszén,
fröccsen a fény szerteszét.

1. változatban

Mysty Kata
Lombtalanság

Le-lenézek, oda lépek,
zizegnek a levelek,
Rekedt hangú ének zendül,
szélnek tánca ettől serdül.

Fel-felnézek, - lombtalanság....
mindenütt csak nyugtalanság,
Kapuk nyílnak - ég felé...
őszi honról - tér beszél.

Fel-felnézek, - lomb halál!
mindenütt - nyugtalan ág...
Kaput nyit az égi Fél,
őszi gondról nem beszél.

Kisüt a nap, sápadt kárpit ...
vénasszonyokat elcsábít.
Ágak lyukas ereszén ...
fröccsen a fény szerteszét.

Lombtalanság- gyönyörű korrekciós változatban!!! szerk.társam

Le-le nézek, rájuk lépek,

zizegnek a levelek,

rekedt hangú ének zendül,

szelek lánya táncra perdül.

Fel-felnézek - lombtalan fák,

nyugtalan az őszi táj,

kapuk nyílnak meg az égen,

szellő suhan át a téren.

Kisüt a nap - sápadt kárpit,

asszonyszívet csábító,

ágak között remény éled -

s csalfa fénye szerteszéled.

Hozzászólások

hzsike

2014, október 6 - 21:08

Permalink

Szeretettel olvastam, kedves

Szeretettel olvastam, kedves őszi versedet, Katám.

Bocsáss meg, de annyira magával ragadott, hogy teljesen a Te szavaiddal, gondolataiddal eljátszadozva, megírtam szinte ugyanezt a verset, kicsit átformálva.

Ölellek, szeretettel:Zsike :)

Íme:

Lombtalanság