Mély tenger az Ember-Múltunk

Mély tenger az

Ember-Múltunk;

A tizedéről sem tudunk,

 

Rossz teóriákat gyártva,

Állandóan helyben járva,

 

Kopasz világvégék között

Kerülgetjük

A Küszöböt.

 

Belépni nem tudunk soha,

Visszaránt a sok doktrína.

 

Mély tenger az

Ember-Múltunk;

Saját nyomunkon kullogunk.

 

Elveszett régi világok

Emlékén doktrína-hályog.

 

Hiába szól róluk a Jel,

Az összeset tagadni kell.

 

"Tudományos" történelem

Dogma-históriát terem...

 

Evolúcióba zárva

A Jövő félszeg és sánta,

 

Ép tagjait utópiák

Cápafogai karcolják,

 

S a "fejlődés" álpátosza

Ringatja fals nyugalomba...

 

A Küszöb...

Megint ott vagyunk...

Mély tenger az

Ember-Múltunk...