Múló év őszi szeszélye

Múló év őszi szeszélye

Adogat

Latyakos vagy

Verőfényes

Napokat.

—–

Kiderül az ég,

Utána

Beborul;

Járja útját a vén Idő

Konokul.

—-

Múló Lét makacs szeszélye

Egyedül

Tart ki,

Amíg a jövő

Fel nem derül.

—-

Múló év őszi szeszélye

Hajlamos

Építeni ott,

Ahol a Múlt

Romos.

——-

Nosztalgiát

Nevelget

Az őszi köd;

Gyere, emlék,

Megfogom az üstököd.

—–

Múló Lét makacs szeszélye

Hallgatag;

A jövő  csak ismeretlen

Sivatag.

——

Múló év őszi szeszélye

Nem erős;

Mert az ember

Reményekkel

Viselős.

—–

A perc-létű ember végül

Jót mulat;

A múló Lét szeszélye -

Csak hangulat.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Tapasztalt igazsága van ennek a szép és bölcs versnek.

Lét-medáliák ősszel? Tetszett.

hzsike képe

"Nosztalgiát

Nevelget

Az őszi köd;

Gyere, emlék,

Megfogom az üstököd."

Nagyon tetszett!

Szeretettel voltam Nálad, kdves Laci! 

Zsike :)

hubart képe

Erre az őszre aztán tényleg rámondható, hogy szeszélyes! A versed könnyed elaganciával ír erről a hóbortról, ami rejteget kellemetlen, és kellemes meglepetéseket is. 

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)