Múló év őszi szeszélye
Beküldte lnpeters - 2013, október 19 - 23:42
Múló év őszi szeszélye
Adogat
Latyakos vagy
Verőfényes
Napokat.
—–
Kiderül az ég,
Utána
Beborul;
Járja útját a vén Idő
Konokul.
—-
Múló Lét makacs szeszélye
Egyedül
Tart ki,
Amíg a jövő
Fel nem derül.
—-
Múló év őszi szeszélye
Hajlamos
Építeni ott,
Ahol a Múlt
Romos.
——-
Nosztalgiát
Nevelget
Az őszi köd;
Gyere, emlék,
Megfogom az üstököd.
—–
Múló Lét makacs szeszélye
Hallgatag;
A jövő csak ismeretlen
Sivatag.
——
Múló év őszi szeszélye
Nem erős;
Mert az ember
Reményekkel
Viselős.
—–
A perc-létű ember végül
Jót mulat;
A múló Lét szeszélye -
Csak hangulat.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2013, október 21 - 12:34
Permalink
Tapasztalt igazsága van ennek
Tapasztalt igazsága van ennek a szép és bölcs versnek.
stapi
2013, október 21 - 14:32
Permalink
Lét-medáliák ősszel?
Lét-medáliák ősszel? Tetszett.
hzsike
2013, október 21 - 14:55
Permalink
"Nosztalgiát Nevelget Az
"Nosztalgiát
Nevelget
Az őszi köd;
Gyere, emlék,
Megfogom az üstököd."
Nagyon tetszett!
Szeretettel voltam Nálad, kdves Laci!
Zsike :)
hubart
2013, október 21 - 21:08
Permalink
Erre az őszre aztán tényleg
Erre az őszre aztán tényleg rámondható, hogy szeszélyes! A versed könnyed elaganciával ír erről a hóbortról, ami rejteget kellemetlen, és kellemes meglepetéseket is.
lnpeters
2013, október 21 - 21:43
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)