Ma már másképpen szeretlek
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2016, június 8 - 20:51
Ma már másképpen szeretlek téged,
csendben, zajtalan lobogok érted.
Bár izzik a nyár, engem magány vár,
súlyos lesz léptem, az idő átjár.
Életre kelnek a csüggedt esték,
ha szerelembe teveled esnék.
Csókomat lágyan feléd lehelem,
ragadj el ismét szilaj szerelem!
Vágyam rejtelmes, remegő láva,
szívem a jövőt fényesnek látja.
Én már másképpen szeretlek téged,
érett lelkemmel rajongok érted.
Hozzászólások
Mysty Kata
2016, június 8 - 23:01
Permalink
Ha szeretni vagyunk képesek,
Ha szeretni vagyunk képesek, már nem élünk hiába..Ez a képesség is áldás.Tetszett ez az érett vallomás!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Nagygyörgy Erzsébet
2016, június 9 - 10:13
Permalink
Kedves Kata! Köszönöm szépen,
Kedves Kata!
Köszönöm szépen, hogy elolvastad. Ölellek.
Erzsike
Haász Irén
2016, június 9 - 11:34
Permalink
Igen, a szerelem is változik,
Igen, a szerelem is változik, a hevessége, mélysége, sőt tárgya is. Nem is tudom,melyik a jobb, az izzás, vagy a csendes, zajtalan lobogás...:)
Nagygyörgy Erzsébet
2016, június 9 - 11:40
Permalink
Kedves Irénke! Azt hittem
Kedves Irénke!
Azt hittem rossz vers lett, félve tettem fel, de lám azért van akit megérintett, köszönöm...
Erzsike