Magányban

Magányban

Mint a sírbolt hideg csöndje,
nehezül rád most a napod,
hálóját a magány szőtte,
ürességét vele kapod.

Néma órák hagynak veszni,
ereidben véred befagy,
s ahogy szíved megdermeszti,
úgy érzed, már nem is te vagy.

Hozzászólások

Nagyon, nagyon szomorú, ugyanakkor szép is. Gratulálok hozzá!