Magunk Parnasszusa 2.

     Mysty kata:

Magunk Parnasszusa 2.

  / rövidebb változat/

 Lant ékes hangja zengi be

 A Parnasszust.

 Apollón játéka megigéz, múzsái

 Nyomán örök dala kél , s

 A táncot járó lenge szél, a

 Hegy ormán oly kacér.

 Gerincén maszkban áll, és

 Nevet Euterpé, bája botlik

 A derekán megtörő nap sugaraiban. És

 Hogy ontja históriák sorát ! A hegy

Szögletében térdel Polühümnia, kinek

Fennkölt fohásza érted is szól :

Zsenge és agg alkotó!

Árnyékában otthonra lel a szív; 

Versek szövetébe szövi bele a rím.

Érezhető csoda vár , veletek Múzsák!

Együtt itt az igazi Varázs , amely

a magunk Parnasszusát

lelkünk köveiből  kiemeli...