Magyar összetett strófaszerkezetek

Az összetett strófaszerkezetekkel olyan verseknél találkozunk, amelyekben a három alap-rímképlet (párrím, keresztrím, ölelkezőrím) közül legalább kettő kombinációja van jelen.

A nyugat-európai költészetben születtek meg azok a versformák, amelyekben bizonyos szabályok szerint megalkotott összetett strófaszerkezetekkel találkozunk. Ilyen például a szonett is, amelyről Miszti Kata átfogó bemutató-tanulmányt írt. A XVIII. századig magyaros (ütemhangsúlyos) verselésben korántsem alakult ki olyan bő választéka az összetett versszakképletnek, mint a nyugat-európaiban. Tulajdonképpen két említésre méltó összetett strófáról beszélhetünk, a Balassi-versszak és a Kisfaludy Sándor által alkotott Himfy-versszak. Az első rímképlete: a a b c c b d d b, ahol  az a, c, és d sorok ősi hatosban, a b sorok pedig kétütemű hetesben íródtak.  A Hímfy-strófa rímképlete pedig: a b a b c d c d e e f f, ahol ritmus szerint az a, c és e sorok ősi nyolcasok, a b, d és f sorok pedig szintén kétütemű hetesek.

Mindkét strófaszerkezet illusztrálására írtam ma egy-egy verset. Íme: 
 

Balassi

Vitéz uram marka
- benne kard s lúd farka -
úgy járt, mint a motolla.
De nem tesz már szépet,
mert régen „lelépett”,
még sincs neki rossz dolga.
Nyugszik lenn a földben,
akár anyaölben.
Nem került a pokolba!

 Himfy dal

Kisfaludy Sándor bátyánk
- bár élete dráma volt -
kis figyelmet mégis szánt ránk:
ősi nyolcast úgy danolt,
hogy majd' minden második sor
kétütemű hetes lett.
Írás közben fogyott a bor,
pedig nem volt se feslett,
se részeges ez a mester,
tollam rosszat írni restell,
mert jó, amit ötölt ő,
a nemzetes nagy költő.

2014. jan. 21.