Magyar Líra

Múzsacsókra szomjazónak reménynedű,
bájital vagy, erőt adó természetű.

Aki egyszer nyelvére vesz, el nem felejt,
Istenével is áldatja ezt a delejt.

Áhítattal iszom szavad rímes sorát,
aromája feledteti Bacchus borát.

Dallamával angyalokhoz köt e köldök,
ritmusában benne táncol ezer ördög.

Legféltettebb kincse vagy e szegény népnek,
kapaszkodó gyökér, hogyha szelek tépnek.

Magyar dalnak nincsen párja a világon;
Magyar Líra, te vagy az én imádságom!

2014. ápr. 26.

 

Hozzászólások

hzsike képe

Istenem, de gyönyörű! Tényleg olyan mint egy imádság! Akár az enyém is lehetne.

Mondd csak, hogy tudsz Te ilyen csodákat írni, alkotni?

Szeretettel gratulálok, kedves Feri. Azt hiszem, ezt a verset még sokáig emlegetni fogjuk...

Zsike :)

 

hubart képe

Kedves Zsike, ez úgy jön belülről - de hát ezt Te is tudod - hiszem bizonyítják a verseid! :)  Köszönöm kedves, méltató szavaidat! :)

hubart képe

Ezt is köszönöm, Joe! :)

Judit képe

Az én imádságom is. Köszönöm. 


hubart képe

Örülök, kedves Judit, hogy úgy sikerült megírnom, hogy Te is magadénak érzed! :)

M. Karácsonyi Bea képe

Szépséges...Gratulálok!

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Sea! :)

Kedves Feri, ez nagyon szép. Éljen a Líra!


hubart képe

Örtülük, hogy tetszett, István! Éljen, éljen! :)

Schvalm Rózsa képe

Nagyon szép, gratulálok!

hubart képe

Köszönöm, kedves Rózsa! :)

Szepesi Zsuzsanna képe

Gyönyörű!

Szepesi Zsuzsanna

hubart képe

Örülök értékelésednek, kedves Zsuzsanna! :)

lnpeters képe

A mienk is!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Örülök neki, kedves Laci, hogy sokan így gondoljuk. Tegyünk hát érte közösen! :)

lnpeters képe

Azon vagyunk, Ferikém!

Pete László Miklós (L. N. Peters)