Mária

József gyámolítja, fáradt, izgatott,
szomja is gyötörte kinn az ugaron.
Benn az istállóban párás nyugalom,
friss széna ontja a tömjénillatot.

Kiáltani kéne, feszít benn a szó,
de tán erőt spórol a bölcs hallgatás.
Vajákos vénasszony a hold, balga társ;
gondot visel rá a jó Mindenható.