Marokkó

Marokkó délben. Mértani házak,

narancs és zöld mind, szemük-leragadt.

Valószínűtlen kék egén lázas

vörösréz-pénz Nap vet hőnyilakat.

Katlan-hőség. A levegő reszket,

datolyapálmák halpikkely-burka

földig hajolva keres vizeket.

Csend, üres utca, suhan két burkha.

Óarany hagymák kis palotákra

ültek, a belső kerteket őrzik.

Nargile-füstbe bújtak az árnyak,

vén mórok hada ott benn ejtőzik.

Okker homokszem les, billiárdnyi,

közeleg-e számum vad vihara?

Sivatagszélig vágy vele szállni,

bomolva szállna, mert ott a haza…

(Müller Katalin festménye)