Mementó

Akikért senki nem gyújt gyertyát,
süppedt hantjukat koszorúzva
befonta tövis, száraz dudva,
s ördögszekér, míg a szem ellát.

Hiába ringtak anyaölben,
hittek meséknek, ígéretnek -
harcolva buktak, s mint eretnek
porladnak megáldatlan földben.

Mikor itt lángol ezer mécses,
szent imát mormol száz halandó -
nem kutatva már ki volt vétkes,

csak az elmúlás maradandó -
széloltott gyertyák könnye fényes;
csillaghad kél ott, fénykommandó.

2010. október 31.

 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Szép, kifejező vers.

 

hubart képe

Köszönöm, kedves Sea!:)

hubart képe

Tudatos az eretnek szó a versemben, Joe. Persze, hogy részhalmazt jelöl az "előre mentekből" a versben, hiszen a csatatareken elesett hősöket legtöbbször úgy kaparták el az elcsendesedett harcmezőn, hogy nem volt részük a minden halandónak kijáró kegyeletben, keresztényt megillető gyásszertartásban.  Akár az eretnekeknek, öngyilkosoknak, vagy megkereszteletleneknek, a temető kerítésén kívűl. A tömegsírokat utólag talán megáldották, vagy jellel látták el, de többnyire nem lehet tudni, hogy személy szerint ki fekszik benne, és egyénileg eltemetett, vagy folyóba fulladt áldozatok is voltak. A leszármazottak, legfeljebb otthon tudnak emlékezni a szerencsétlen sorsú felmenőkre. 

Köszönöm figyelmedet és elemző munkádat!

hubart képe

De mennyire igazad van! Figyelmetlen voltam, máris javítom. És köszönöm! 

Mysty Kata képe

Gratulálok méltán jogos , szép versedhez!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Köszönöm, kedves Kata!:)

Nekem  viszont nem tetszik az archaizmussal (hív) kevert modernizmus (fenykommando). De ez az én egyéni problémám. A csillaghad és fenykommando használatát értem, hogy ez mint egy had védi vagy támogatja azokat, akikre nem emlékeznek, de ki ellen?
A fenykommando-t én itt egy "ügyes" rímnek érzem.


hubart képe

Kedves Toma, úgy gondoltam, hogy a csillaghad vagy fénykommandó egyfajta békés dachadsereg. Csupán annyi a szerepe, hogy az utókor számára lélekcsendesítő égi jeleket adjon az általunk elérhetetlen sírokon fel nem lobbantott földi gyertyák helyett. Azok számára, akiknek ilyesmi egyáltalán eszébe jut. Szerintem ez a vers nem szorul "ügyes" rímekre. A másik problámában elfogadom az észrevételedet, egy versbe került egy régies kifejezés egy modernnel. A hív szót kiveszem a versből, és átírom az ominózus sort, a fénykommandó viszont marad, mostmár egybeírva. Köszönöm kritikai észrevételeidet!

Sokkal jobb lett, Feri, legalábbis nem olyan hatalmas és feszítő a szakadék egy modern és egy archaikus szó között.

Persze nem sértésnek szántam az "ügyes" rímet. Mert tényleg ügyes, mármint hogy jól rímel a halandóra, de nekem mégis valahogy kilóg. Ezért volt az ügyes idézőjelben. Néha a versek rászorulnak "ügyes" rímekre, ső ügyetleneket is írtam már sokat, de az ügyesek néha illenek, néha nem.

Mindenesetre így, az archaizmus nélkül a fénykommandó (nem mondom, hogy belesimul) már kevésbé üt el. Mondjuk ha meghökkentés volt a cél, arra tökéletes :)

Próbálom elfogadni a békés hadseregre tett magyarázatodat (üdvhadsereg), bár a kommandó szó nekem támadó jellegű (a hírekben mindig leterítenek egy-két bűnözőt). De elfogadom a költői szabadságra és originalitásra való törekvést, hiszen miért ne, erről szól a verselés... (bár mondod, hogy csendesít, de amikor a kommandó megjelenik, akkor azok általában hangosak).

Most is mondom, hogy a vers többi része nagyon jó.


hubart képe

Tudom, drága Barátom, hogy nem sértésnek szántad, nem is vettem annak. :)  Abban igazad van, hogy a kommandó egy támadó, erőszakot alkalmazó hatalmi formáció. Itt egy különleges esetről van szó - fénykommandó,  csak olyan értelemben agresszív, hogy csakazért is égi "gyertyát" gyújt az elfeledetteknek. Ez az fajta szelíd agresszió, amelyik nem követel véráldozatot, mégis eléri a célját - az emberi tudatban. Az egész kép egyfajta költői látomás, és azzal akartam nyomatékosítani a szelíden simogató égi fény határozott jelenlétét, hogy legfőbb tulajdonságát (a szelídségét) épp a fogalom kirívó ellentétével ábrázolom.:) Most lehet, hogy kicsit nyakatekert magyarázkodásnak tűnik ez, de én úgy érzem, hogy sikerült elérni vele a kívánt hatást. Valami olyanszerű jelenség ez, mint amikor az édesanya tekintete hatásosabb fegyver a gyemeke számára, mint egy nagyot csattanó pofon. 
Mégegyszer köszönöm a figyelmedet és a jobbító szándékodat. 

Haász Irén képe

Az eretnek és a fénykommandó nekem is kilóg, Ferikém. Próbálgatom, de nem adja meg magát.

Eretnek az, aki mást hisz, másképp, eltér az elfogadottól. Attól, hogy nem látogatják a sírját, még szentelt földbe temették, temetőbe, nem csak úgy elkaparták...Vagy pont a tömegsírba, árokpartra földeltekre gondolsz...?

Magával a verssel semmi bajom, nagyon is tetszik, mindenhogyan.

hubart képe

Irénkém, pontosan tudom, hogy mi az az eretnek. A versem azokról a katonákról szól, akik a harctereken vesztették életüket, no meg a polgári áldozatokról, akik a megtorló akciók során költöztek el a földi világból, és többnyire senki által nem ismert jeltelen sírban feküsznek. Minimális keresztényi szertartásban, kegyeletben sem részesültek. Lehettek bár tisztességes, igaz lelkű, Isten igéjével élő hívő emberek, ma mégis úgy porladnak ismeretlen földben, akár a számkívetett eretnekek, akiket a temető kerítésén kívűl helyeznek nyugalomra (nem akartam azt írni, hogy mint az út szélén elásott kutyák). A fénykommandóról Neked sem tudok mást írni, mint amit alább már leírtam. 

Mégiscsak baj van ezzel a verssel, ha már ennyire magyarázni kell.