Mendegél az Élet

Mendegél az Élet,

Mindig csak tovább,

Egyre újabb esztendőnyi

Városokon át.

 

Némelyik aprócska,

Másik jókora,

Hűvös estén jólesik az

Emlék-vacsora.

 

Itt-ott ki van írva:
“Az emlék harap!”

Muskátlis kapuk jelölnek

Boldog napokat.

 

Mendegél az Élet,

Őszül a vidék,

Visszanézve ragyog a sok

Emlék-töredék.

 

Sziklás hegyoldalban

Idő hajlata,

Integet a Múlt, akár egy

Fáradt nagymama.

 

A Jövő, mint vékony

Ködfátyol, lebeg,

Várakoznak eljövendő

Újabb életek.

 

Mendegél az Élet,

Mindig csak tovább,

Roskadoznak új elvek, meg

Régi paloták.

 

Régi reményekből

Új jelen terem,

Nem lehet örökké ifjú

Csak a Szerelem.

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Laci!

Mindig elkápráztatsz képeiddel, szerettem.

Erzsike

lnpeters képe

Köszönöm, Erzsike!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hzsike képe

De jó volt olvasni! :) Nem csak örökké ifjú, de örök is. :)

Szeretettel időztem versednél, kedves Laci.

Zsike:)

Mysty Kata képe

 Sem előtte, sem utána menni nem jó, csak Vele! Ölellek Lacikám, tökéletes élmény!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Hangulatos szép vers, örök igazságokkal.

lnpeters képe

Köszönöm szépen!

Pete László Miklós (L. N. Peters)