Mi mindig várunk...

               

 Mysty Kata

  Várunk

  Mi mindig várunk,
  a jóra, a szépre.
  édesebb szóra,
  egy megértőbb hangra.
 
  Várunk ki jobbra,
  ki kevésbé rosszra...
  Együtt  Érzőkre, nem
  sirató - segítőre.
 
  Feledtetőre,
  örömet hozóra ...
  - Bánat oszlató,
  vidító nyugalomra.
 
    Érintő kézre,
    kicsit fölemelő ,
   érző tekintetre ,
    meg nem bántóra. 

    Várunk, és kivárunk...
    Orvosra, orvosságra,
    tojást áruló
    nagymamára.

    Gyerekeinkre ,vagy
    vidám unokákra,
    Menyre, vőre vagy
    nagypapára.

 
    Mi mindig várunk,
    valakire vagy
    valamire , tán
    tényleg csodára ,
    de mire is másra?!

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Szeretettel olvastalak.Valóban várunk, hol erre, hol arra...amikor ott van, akkor tudni kell a pillanatnak örülni.De a soraidban sok minden ott van...

...ebből áll az életünk, várunk.

...és ezért élünk még.

 

Ölellek