Mondd, fáj majd?
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2017, szeptember 12 - 20:52
Lelkem baljós jel riasztja, ám nem hagyom,
kilököm magamból e szúrós szilánkot.
Nem tudom mennyi nyomást bír még mellkasom,
s az rengeteg csillag sem nekem világolt?
Mondd, fáj majd a halál ütése testemen?
Kerülget suttyomban az álnok álruhás.
Van ellenszer, gyógyír rá? Szólj, hát mesterem!
Élnék, de virágzik bennem a pusztulás.
Csatolmány | Méret |
---|---|
mester.jpg | 5.52 KB |
Hozzászólások
hubart
2017, szeptember 13 - 08:26
Permalink
Az elmúlás szelének baljós
Az elmúlás szelének baljós susogását hallom ki a soraid közül, kedves Erzsike. Nagyon szépek, eredetiek a képeid! Szeretettel gratulálok!
Nagygyörgy Erzsébet
2017, szeptember 13 - 12:07
Permalink
Kedves Feri!
Kedves Feri!
Attól lett fényes, hogy elolvastad, szerény kis versemet. :) Köszönöm.
Erzsike
Haász Irén
2017, szeptember 13 - 16:28
Permalink
Nagyon tetszett, Erzsike,
Nagyon tetszett, Erzsike, különösen a második vsz.
Nagygyörgy Erzsébet
2017, szeptember 13 - 18:56
Permalink
Kedves Irénke!
Kedves Irénke!
Nagyon örülök, ha megfogott a vers...
Erzsike
Csilla
2017, szeptember 18 - 11:13
Permalink
Hát, ne is hagyd! :) Jól
Hát, ne is hagyd! :) Jól megírt vers, gratulálok hozzá!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2017, szeptember 18 - 11:52
Permalink
Kedves Csilla!
Kedves Csilla!
Köszönöm szépen, hogy olvastad.
Erzsike