Munch
Beküldte Haász Irén - 2012, október 2 - 14:21
Sikoly. Akár a száj formálta Ó,
mint Dali képein a lecsorgó
idő. Mint nyolcas, középütt svájfolt,
szabálytalan, mint pörsenés, májfolt.
Nyúlik az út, a ház, a bőr,
mint szenvedés, ha lesújt az ököl,
beáll a kés, s az első pillanat
után csak kín és fájdalom marad,
s az is fogy lassan, mint az öntudat
az elhomályosult szemek alatt.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, október 2 - 17:31
Permalink
A kép megjelent
A kép megjelent előttem...Érdekes versedet szeretettel olvastam.A svájfolt-májfolt jó rím, de az összes többi sornál épp, hogy csak az utólsó betű rímel...Na, de én nem vagyok jó rímszakértő!
Haász Irén
2012, október 3 - 18:08
Permalink
Ahogy a képeket nézegettem,
Ahogy a képeket nézegettem, egyszerűen kiszakadt ez belőlem... Nem is kötött versként, csak úgy szabadon.
Úgy látszik, nem tudok rím nélkül írni, a szabad versbe is belecsempészek ezt-azt...
:)))
Paszternák Éva
2012, október 3 - 18:44
Permalink
Így lett dallamos:)))
Így lett dallamos:)))
hubart
2012, október 3 - 08:30
Permalink
A festményhez méltó verset
A festményhez méltó verset írtál, a Te költői képeid is igen szemléletesek!
Haász Irén
2012, október 3 - 18:09
Permalink
Feri, örülök, hogy így
Feri, örülök, hogy így látod!
Köszönöm az olvasást!