Nagybetűs Idő

Idő érlelődik a palackban...
már akkor a szüretre termett,
mikor még fiatal volt, zsenge,
de már komoly és érett sarjban
benne rejlett a jövő lelke.

Az még Nagybetűs Idő volt régen,
benne volt a hagyomány zamata,
minden, mit apád mentett át még
az összeomló, háborús réven,
s mit nem temetett be az ég.

Mikor még "együtt-töltött-idő" járt,
lassan múlt a jóban, énekelt,
szívek motorja volt, kortalan,
fogaskerekes zsebórába zárt
zenéje zúgott minduntalan...

Nem őrzöm pince mélyén, polcon áll.
Már nem halad. Kizökkent múltként
hordoz engem, mint ifjú kamaszt,
percbuborék pezseg és újra vár,
egy bontásra érett, szép tavaszt...