Nagybetűs Idő
Beküldte Toma - 2012, február 15 - 11:31
Idő érlelődik a palackban...
már akkor a szüretre termett,
mikor még fiatal volt, zsenge,
de már komoly és érett sarjban
benne rejlett a jövő lelke.
Az még Nagybetűs Idő volt régen,
benne volt a hagyomány zamata,
minden, mit apád mentett át még
az összeomló, háborús réven,
s mit nem temetett be az ég.
Mikor még "együtt-töltött-idő" járt,
lassan múlt a jóban, énekelt,
szívek motorja volt, kortalan,
fogaskerekes zsebórába zárt
zenéje zúgott minduntalan...
Nem őrzöm pince mélyén, polcon áll.
Már nem halad. Kizökkent múltként
hordoz engem, mint ifjú kamaszt,
percbuborék pezseg és újra vár,
egy bontásra érett, szép tavaszt...
Hozzászólások
Mysty Kata
2012, február 15 - 21:12
Permalink
Nem bók, de úgy kell
Nem bók, de úgy kell olvasni a versedet, ahogyan egy
zamatos borocskát ízlelgetve.Gratulálok lelkemből!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Toma
2012, február 15 - 23:29
Permalink
azért ha bók, annak is örülök
azért ha bók, annak is örülök ám, Kata :) Aranyos vagy. A verset tulajdonképpen izlelgetésnek is szántam :)
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2012, február 16 - 05:41
Permalink
...és zamat, színe, illata
...és zamat, színe, illata van!
Jó volt kortyolni belőle.
Toma
2012, február 16 - 10:22
Permalink
Köszönöm, Ágota!
Köszönöm, Ágota! Egészségedre! :)