Novemberi fagyszimfónia

Fagyszimfónia csendül a tétova, kajla világban;

Álszent ostobaság fújja a dallamait.

Reszket a csípős ködtakaróban a hajnali szellő;

Szürkén dünnyög az ég, sírnak a fák csupaszon.

Készül a Tél támadni a gyilkos hótömegekkel;

Kályhák, kémények őrzik a Lét örömét.

Fagyszimfónia hangjaitól hangos a világ ma;

Támad a baj serege, visszavonul az öröm.

Terjed a fagy minden formája a kerge világban;

Gyilkos őrületek járnak kint szabadon.

Vén Európa úgy ágál, mint egy rossz fogyatékos;

Önnön torkához próbálgatja a tőrt.

Rossz vezetők közt holnap elvész tán a jövendő,

Vagy Európa Anyánk végre magára talál?