Nyár a parton

 
Mint egy óriás harang, kolompol,
észveszejtve zúg a nyár a fák felett,
hangja szétfut itt, a partokon, hol
álom és való határa átrepedt.
 
Porrá bont a perc, s homokszemekre,
bőrömön parázs a fény, de játszi lágy,
csókjaiddal oltsd, ruhád levetve
jöjj, miénk a föld, e múló nászi ágy.
 

Hozzászólások

hzsike képe

Gyönyörű!  :)

Ölellek.

Csilla képe

Örömmel hallom, hogy tetszett! :)

 

Haász Irén képe

Nagyon tetszik, szép ritmusú, nagyon egyéni.

Csilla képe

Köszönöm. Rég írtam trocheusban, szinte kívánta a téma. :)

 

 

lnpeters képe

Köteteket lehetne írni erről a remek strófáról:

"Porrá bont a perc, s homokszemekre,

bőrömön parázs a fény, de játszi lágy,
csókjaiddal oltsd, ruhád levetve
jöjj, miénk a föld, e múló nászi ágy."

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Egyetértek Lacival. Ez bizony egy nagy vers rövidsége ellenére! Gratulálok!

Csilla képe

Kedves Laci és Feri, köszönöm szépen az elismerő véleményt!

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Remek verset hoztál megint, köszönöm,

Erzsike

Csilla képe

Köszönöm szépen!