Októberi horizont

Októberi horizont

Bújik el a ködbe;

Megvan még, ha nem is látjuk,

A távlat,

Örökre.

—–

Zörög, barnul a levél,

Recsegnek a léptek;

Azok ültették a fákat,

Akik hajdan éltek.

——-

Október perlekedik,

Köd lapul a hegyre,

Hiteket és reményeket

Eső veri egyre.

——-

Októberi horizont,

Halvány, messzi, kényes,

A kiverekedett jövő

Tompa, mégis fényes.

—–

Októberi ég alatt

Múlt parazsa éget;

Holtak által szent jövőre

Kötelez az Élet.

 

Hozzászólások

hzsike képe

Csodaszép!

Szeretettel olvastam itt is: Zsike :)

 

Haász Irén képe

Ugyanabban a gondolatkörben mozogni, mégis ezerféleképpen mondani el a tartalmat , és mindig jól, érdekesen - ez külön tehetség egy költőnél. Fantasztikus.

Gratulálok hozzá.

M. Karácsonyi Bea képe

Szépséges, nagyon jó volt olvasni.

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Mysty Kata képe

 Jó "októberes"!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Így van... Azaz így lenne illő.

lnpeters képe

Így bizony - köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)