Ősi fáma

Habár néha nagyot mondok,
ez a sztori mégse mese:
barlang mélyén, mint vakondok
élt egy őslány, az Emese.

Csinos volt, és jól ment dolga,
jöttek borzos, balga pasik,
ráköltötte úr és szolga
a vagyonát egy garasig.

A csóró sem hagyta kárba’
tudva, hogy az alku laza,
így hát gyakran ment az árva
ágyékkötő nélkül haza.

A lány testét meleg grotta
óvta télen, ám de nyáron
patak partján barnította,
hogy elkeljen a vásáron.

Bokor mögül sokan lesték,
hogy a selymes fűben henyél,
nem volt rajta ruha, festék,
csak egy árva fügelevél.

Nem védte az árnyas verem,
napolaj sem volt még akkor,
nem tudhatta, mi fán terem
fényvédőkrém, UV faktor. 

Kipirult a zsenge bőre,
fara pecsenyére égett,
s nem űzhette egyelőre
a szép ősi mesterséget.

2015. nov. 22.