Ősz Jövő
Beküldte lnpeters - 2014, október 25 - 23:14
Mogorva, ólmos fellegek
Takarják be az eget,
Könyörtelen Jövőnk újabb
Gond-esőkkel fenyeget.
Rég felázott már a talaj,
Hangosan cuppog a sár,
Hullt levélraj száll a szélben,
Mint barantáló tatár.
Tovatűnt a néhai Nyár,
Fonnyad lelkünkben a Múlt,
Előbb-utóbb hamuvá lesz
Minden, ami lángra gyúlt.
Károgással adják hírül
Népes varjú-seregek,
Hogy győz a zsarnoki önkény,
És a Tél-Úr közeleg.
Hajnalonta már a vén Fagy
Kőcipellője kopog,
Az éjjelek hosszabbodnak,
Csonkulnak a nappalok.
Vénülő Ősz – öreg holló
Szárnyát kiterjeszti ránk.
Téli ködbe, téli gyászba
Öregedik a Hazánk.
Jövő Tavasz ígérete
Ma még csak hitegetés,
És ha hagyjuk, Istentől is
Elválaszt a csüggedés.
Mogorva, ólmos fellegek
Hirdetik már a Telet,
Kályha, Bizalom, Szerelem
Adhat elég meleget.
Hozzászólások
hzsike
2014, október 26 - 10:41
Permalink
Sokatmondó, remek vers.
Sokatmondó, remek vers. Reméljük, úgy lesz, ahogyan azt a csodás, utolsó verszakodban írod, kedves Laci.
Szeretettel voltam itt:Zsike :)
hubart
2014, október 26 - 14:04
Permalink
Nagyon jó! :)
Nagyon jó! :)
Mysty Kata
2014, október 26 - 14:31
Permalink
De jól esett...Komplex
De jól esett...Komplex élmény!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"