Őszelő

Barackba haraptam,
szétfröccsent a leve,
édeni zamatban
fürödtem eleve.

Mézes ízek árja
töltött édes bort ott,
kiskertem nektárja
könyökömön csorgott.

Lekvárban a lényeg,
emléke a múltnak,
hol a boldog fények
halványabban gyúlnak.

Bőségszaru árad,
tele lesz a kamra.
Az ökörnyál sálat
teker a nyakamra.

2014. szept. 1.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Ejnye már, mindenhol fröccsen az a baracklé, herseg a húsa, csak én találkozom kőkemény barackokkal...!!! :(

hubart képe

Ennek talán az időjárás az oka. Sajnos, mifelénk sem termett az idén úgy a barack, mint ahogy szokott. Két kis csemetém  (egy kajszi- és egy franciabarack) pedig ki is száradt a nyáron, vagy valamilyen betegség vitte el. Köszönöm, hogy itt jártál! :) 

hzsike képe

Örömmel olvastam édeni zamatú versedet, kedves Feri. Egyből indultam is az étkezőbe elfogyasztani egy lédús, aromás, pirospozsgás őszibarackot. Isteni volt! :)

Remek kis őszi vers! :)

hubart képe

Kedves Zsike, köszönöm szépen zamatos szavaidat! :) Orcád az aromás őszibaracktól pozsogjon pirosra! :) 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Másutt olvasva is nagyon bejött kedves versed, tetszett.

Irénkének igaza van, én is mindig kemény barackokat kapok.:)

Erzsike 

hubart képe

Kedves Erzsike, köszönöm szépen! :)

 

Schvalm Rózsa képe

Itt nálunk sajnos a tavaszi jégeső szüretelt. Szép vers, szeretettel gratulálok! Rózsa

hubart képe

Köszönöm, kedves Rózsa.