Őszi áldás

Beküldte hzsike - 2015, október 27 - 14:36
 
H.Gábor Erzsébet
Őszi áldás
 
Ősz van a parkban, a fák kopaszodnak,
egy kíváncsi angyal a földre szökött,
száraz avarban varjak topognak,
tél leskel csendben a nyárfa mögött.
 
Zümmögő-halkan dúdol a szél is,
fázva remegnek a rőt levelek -
indulnom kéne! - itt vagyok mégis,
nézem az angyalt, s ránevetek.
 
Szárnyai selyme végigcirógat,
huncut az arca, ég a szeme,
szűkös időm az út fele nógat,
bámulok némán visszafele.
 
Az angyal a széllel messzire reppen,
s itt hagy az úton, az ősz derekán,
egy tollpihe lágyan a vállamra lebben -
mintha csak áldás szállna reám!
 

 

 

Hozzászólások

Csilla képe

Csilla

2015, október 27 - 19:09

Szép volt ez az angyali vers, és szokatlan volt Tőled, hogy a sorok szótagszáma ilyen változó.:) Gratulálok a puha lebbenéshez! :)

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

hzsike képe

hzsike

2015, október 28 - 08:06

Köszönöm szépen az olvasást, Csillám! Most ne számolgass, csak olvasd, hangosan, nem döccen sehol sem a "dallam". Ezt  most , így daloltam el... Szeretem a változatosságot! :) (Meg van a "tükörsima" szótagszámú változata is, de ez jobban tetszett.)

Ölellek:Zsike :)

Csilla képe

Csilla

2015, október 29 - 11:41

Igen, sejtettem, hogy nem 'véletlenül' alakult így. :) És tényleg nem zökken a dallama! ;) 

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

hzsike képe

hzsike

2015, október 29 - 13:30

Köszönöm. :)

hubart képe

hubart

2015, október 28 - 14:48

Dallamos őszi vers lírai misztikummal fűszerezve. Örömmel olvastalak, kedves Zsike. 

hzsike képe

hzsike

2015, október 28 - 17:03

Köszönöm szépen, kedves Feri. 

Szeretettel fogadtalak Téged is.

Zsike :)