Papolgató

A sok beszéd nem mérvadó, 
a hallgatás pap-aggály!
Sosem voltam egy lázadó,
csak egy szegény átrázható
papsajtevő, ketreclakó,
macskafélő papagáj.

Plébánosom sokat papol,
pedig régi jó szabály,
hogy a duma időt rabol,
meg unalmas is valahol,
a hátamon feláll a toll,
– mondom én, a papagáj.

Némítaná el az Atya,
a csönd szebben liheg majd.
Rikácsolok, ő folytatja,
munkájának nincs látszatja;
tömd be száját, hol egy gatya?
Vagy én legyek siketfajd!