Poshadt kánonok recsegnek

Poshadt kánonok recsegnek,

Fúj az őszi szél,

A totyakos Történelem

Csöndben mendegél.

Vén fatörzsek hajladoznak,

Szakad az eső,

Felhők mögött álmodik a

Csecsemő jövő.

Hajlott korok búcsúzkodnak,

Ködös a világ,

Eljövendó Tavaszokra

Készülnek a fák.

Poshadt kánonok recsegnek,

Pityereg a sár,

Elvetélt poétikákkal

Tele a kosár.

Lehet tárgyas a halandzsa,

Lehet alanyi,

Nem röpít a Parnasszusra

Szárnyatlan gagyi.

Istennek a csörgő-zörgő

Műanyag: kevés,

Protokollra, díjesőre

Jön a feledés.

Csörömpöl a múlandóság,

Idő nyikorog,

Múltba tűnnek üres szavak,

Poshadt kánonok.