Posztmodern, és szabad vers
Az előző felület megszűnésekor tettem fel ezt a témát, így már nem kerülhetett sor rá. Ezért most újra felhozom, talán segít másnak is.
A Fazekas meghatározásai alapján megpróbáltam összehasonlítani őket, előrebocsátva, hogy csupán vitaindítónak, és nem teljeskörűnek szánt dolgozatra törekedtem. :) Az közös feladatunk lehet...
Posztmodern:
A Fazekas szerint jellemzői:"történelmi hátterét a posztindusztriális társadalom adja, a technikai fejlődés új vívmányai. Általános jelenség lett a kétség, a jövőkép bizonytalansága, a személyiség tartalmainak és kibontakozásának kérdésessége."
Igenám, de hát ezek a kérdések merülnek fel a nem posztmodern, hanem lírai vagy szabad versek esetén is...
Nézzük tovább.
Az irodalom posztmodern jelenségei: "az intertextualitás, a szövegtípusok vegyítése, a nézőpontok és hangnemek váltogatása. A hangnem és a beszédmód személyes lesz, a regionális sajátosságok és színezetek,..... a történetiség és a szűkebb-tágabb helyi tradíciók is reflektorfénybe kerülhetnek. A kultúrtörténet korábbi szakaszai, mozzanatai mint a jelen identitás megértéséhez segítséget adó tényezők fontosak. Szerepet kap a kultúrtörténeti kontinuitás és a kultúra komplexitása, a különféle tudatformák (művészet, tudomány, teológia, pragmatika stb.) kölcsönviszonya. A posztmodern nyelvszemlélet kérdőjele miatt az irodalmi szöveg jelentése meghatározhatatlannak látszik, az újraolvasások és újraértelmezések a mű relativizmusát csaknem végtelenné növelik. Előtérbe kerül a szöveg poétikai megformáltsága. Az epikában a történet helyett szövegek újraírása, újraértelmezése, szövegek közti kapcsolatok keresése uralkodik."
Doctorow/ Ragtime, Kundera/Halhatatlanság, Eco/ A rózsa neve sorolhatók ide pl. A magyar irodalomban Tandori, Orbán Ottó, Petri György, Eszterházy, Parti-Nagy, Temesi Ferenc, de ide sorolja Ottlik Gézát is, akinek Iskola a határon c. regényének - életműve központi alkotásának - "egyik alapkérdése a megértés és a nyelv lehetőségeinek korlátozottsága."
Eszközeik:
- "szertelenül laza szabad vers, meghökkentő szókép, játék, pátosz, éles fordulatok, ősi költői formák, ollózás klasszikusokból."
- "pátosz és közönségesség keveredik",
- "hangköltészettel is kísérletezik",
- "játék, irónia, anekdota, montázs, megidézés, utalások rendszere, önértelmezés és önhelyesbítés, valamint a metanyelv sokféle egyéb alkalmazása."
- "széttöredezett világkép, nemzeti történelem és családtörténet, a szövegtípusok váltogatása."
De ezeknek a jelenségeknek és eszközöknek szinte mindegyike ugyanúgy létezik a szabadvers és a lírika területén...kivéve talán a szertelen lazaságot.
Mi hát a szabad vers?
"A szabad vers mai értelemben olyan költemény, amelynek
- írásképe versszerűen tördelt,
- de nem versritmussal, hanem prózaritmussal rendelkezik,
- esetleg minden ritmust mellőző és rímtelen próza. (!!!)
- A ritmikai és más zenei elemeket keverten és kötetlenül alkalmazza,
- gyakran megtartja a gondolatritmust."
"(A fogalom kezdetben – a 17. századtól – a kötött ritmusok fellazítására, a verslábak, ütemek ingadozó számú alkalmazására vonatkozott. Ma már az ilyen műveket nem tekintjük szabad versnek, megkülönböztetésképp szabadsorú versnek nevezik őket.)"
A szabad vers klasszikusának az amerikai Walt Whitman számít/ Fűszálak, Átokfölde; valamint a szimbolisták, Apollinaire, Majakovszkij, a szürrealisták alkotásai.
"A szabad vers ma már világszerte elismert forma, az 1950-es évektől általánossá vált ez az alkotásmód. Magyarországon kiváló művelője volt Kassák Lajos, a fiatalabb generációból pedig Marsall László, Parancs János, Orbán Ottó, Tolnai Ottó."
Ha összehasonlítom a két irodalmi formát, stílust, első megközelítésre úgy látszik, a posztmodern alkotás abszolút kötetlen, mind tartalmában, mind formájában, olyannyira, hogy teljességgel érthetetlen is lehet. (Ami sajnos elő is fordul versek esetében...)
Míg a szabad versnél némi megkötés (sorok töredezése, bizonyos ritmika, gondolati értelem ) azért van...
Na igen... hogy mi a prózaritmus?
Nem taglalom itt, de szép összefoglalása található a http://www.beszed.hu/a_prozaritmusrol weboldalon.
Kedvcsinálónak pedig elég is ennyi...
Hozzászólások
hzsike
2014, május 14 - 11:59
Permalink
Hasznos kis összefogalót
Hasznos kis összefogalót írtál, kedves Irénke. Részemről nagy köszönet érte.
Ölellek:Zsike :)
Della
2014, május 14 - 15:53
Permalink
Rendkívül figyelemreméltó és
Rendkívül figyelemreméltó és részletes magyarátot fűztél, a posztmodern, szabad vershez, mint "olyanhoz.".
Szívesen írok én is kötetlen formában, a mondanivalómat tartva szem előtt, de hátrányosan értékelik azok akik ragaszkodnak a klasszikus verseléshez. /Amúgy minden rossz írás megmagyarázható a költői szabadsággal../
hubart
2014, május 14 - 19:01
Permalink
Jól tetted, Irénke, hogy
Jól tetted, Irénke, hogy megosztottad ezt a kis tanulmányt velünk. Szívesen és érdeklődéssel olvasok minden olyan cikket, ami segít eligazodni az irodalom útvesztőiben. Köszönöm!
Mysty Kata
2014, május 14 - 19:26
Permalink
A lényeget próbálom
A lényeget próbálom kiragadni: "... az irodalmi szöveg jelentése meghatározhatatlannak látszik, az újraolvasások és újraértelmezések a mű relativizmusát csaknem végtelenné növelik." Tehát értsem úgy ahogyan akarom...
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"