Rezignációm

Makrancos szavakat forralok ajkamon,

cserepes szemekkel révedek a múltba.

Könnyeim keserves sorsommal apadnak,

létsivatagomban magamra nem lelek.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Szép, átérezhető gondolat. Ölellek.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Sea!

Köszönöm, hogy olvastad!

Szeretettel Erzsike

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Fabijoe!

Örülök , hogy tetszett valamennyire.

A makrancos szavak valójában az én gondolatom szerint: " én akarok régóta olyan szavakat kimondani, amik úgymond nem disztingvált szavak, mert ugye általában az illem nem engedi , hogy néha odamondogasson, kvázi kitörjön az emberből a feltolult feszültség, bánat stb. A forralok szó pedig, a régóta bennt rekedt mondandó felhevülését,  vagy tervezett kimondását jelentené. Köszönöm, hogy olvastad. Erzsike

 

hubart képe

Egyetértek Joeval, különben tetszik ez a négysoros. A cserepes sem a szemek jelzője (a kiszáradt ajkaké szokott lenni), a múltba, vagy távolba révedő szemek inkább üvegesek. Dolgozz még rajta kicsit, és jó lesz ez! :) Szeretettel: Feri

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Az elsírt könnyek utáni cserepes szemeket jelentené, de lentebb írtam Joenak, amit én gondoltam, mikor írtam e szösszenetet. Szeretettel Erzsike

barnaby képe

Rád jellemzőek a jelzős szerkezetek, bizony...ezt már írtam neked egyszer valahol...érteni vélem a "cserepes szemekkel"-:-annyira száraz már a szemed, hiszen elsírtál minden könnyet...cserepes az ajka, vagy kiszáradt...szokták volt mondani.Legalább is, én így gondolom.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Barnaby!

Te ráéreztél bizonyos dolgokra, örömmel fogadtalak.

Szeretettel Erzsike