Rigmus a betegágyból előbújva

Csütörtökön rosszul lettem

Bent az iskolába’,

Leültem és kapaszkodtam

Az asztal sarkába.

—–

Csodálkozva méregettek

Szegény tanítványok,

Hogy szokásom ellenére

Most nem szaladgálok.

—-

Négy órát így valahogyan

Végigtanítottam,

De aztán az ötödiken

Végleg padlót fogtam…

—–

Volt szaladás,

Puff, dirr-durr,

Rosszul lett a tanár úr…

——–

Hiába nagy a termetem;

Egy apróság bánt el velem,

Nem Árgyélus,

Csak egy vírus.

——

Feküdtem, mint a lőtt kutya…

Átölelt a kis házikó,

S körülöttem sürgölődött

Drága Anikó.

—–

Betegágyból előbújva

Hideg a világ,

Havat esznek, ködöt isznak

Csupasz körtefák.

——

Betegágyból előbújva

Varázslat a tűz,

Kézdermesztő nyegle fagyot

Mosollyal elűz.

——

Betegágyból előbújva

Didereg a kéz,

Az étvágy hatalmas

A diéta csenevész.

——–

Betegágyból előbújva

Simogat a szél,

Érzék lép ki a homályból,

S a vágy újra él.

——

Betegágyból előbújva

Itt van Anikó,

S jobban látszik, mint a múltkor,

Hogy: itt élni jó…

 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon emberi.

Mielőbbi gyógyulást kívánok!

lnpeters képe

Köszönöm! Ez ugyan tavalyi vers, de nagyon aktuálisnak tűnt...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Bizony az otthon melege, nem  a fél, az egész gyógyulás.

lnpeters képe

Így van!

Pete László Miklós (L. N. Peters)