Jelenlegi hely

Ripacsvilágvége

Beküldte lnpeters - 2013, április 4 - 00:27

Téli eső szemereg,

Anyagias pesszimizmus

Halál-hangon nyekereg.

—-

Az Elit? Sűrű kanális;

A tiszta víz: populáris.

—-

Minden kanyar egyenes;

Művészeti világvége

Hirdetője díjra les.

—-

Fent: hazug pátosz-tömkeleg;

Lent: Élet, Feleség, Gyerek.

—–

Nem nyílnak a pipacsok;

Émelyítően szenvednek

Jól szituált ripacsok.

—-

Fent: a nyelv lyukasra fakul;

Lent: tiszta szóval, magyarul.

—-

Fent: rossz külföld-hisztéria;

Lent van Élet, Család, Haza.

—-

A rossz művészet: izgága,

Mélynek nem mély, csupán drága.

—-

Rossz, divatos világvége

A ripacsok betegsége.

—-

Téli eső szemereg,

Túlfizetett ártatlanság

Rágalmazva pityereg.

—-

Hideg eső hull a sárba,

Ami fontos, nem vész kárba.

—-

Aki fél, külföldre szalad,

Aki helytáll – úgyis marad.

—-

Kint kuporog sok baj-leső,

Mint rágalom -hull az eső.

—-

Röhögjenek a kibicek,

A Remény még velünk biceg.

—-

Megtaposott teste sajog;

Vegyük magunkhoz -

Magyarok.

Hozzászólások

hzsike

2013, április 4 - 09:54

Permalink

"Megrázóan" igazak a sorok,

"Megrázóan" igazak a sorok, kedves Laci...sajnos. Szeretettel vagyok mindig a verseidnél.:Zsike:)

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

aLéb

2013, április 4 - 13:24

Permalink

Attól fogott bennem a versed leginkább, Laci, hogy ironikusabbnak éreztem az elején, és ahogy haladtam befelé a versben, egyre komorabb kettősség lett úrrá bennem; keserűség és szánalom disszonanciája. Rövidre vetted a szakaszokat (így szoktad:-) ), mintha csak snittekkel dolgoztál volna, de teljes történetté állt össz bennem. Tetszett!

aLéb