Rozsdaszín kabátba
Beküldte hzsike - 2013, október 15 - 11:10
H.Gábor Erzsébet
Rozsdaszín kabátba
Rozsdaszín kabátba bújt az ősz,
gallérját feltűrve érkezett,
sunnyogva, mint aki vétkezett,
s bősz heve reggelre újranőtt.
Szélvész, a barátja, bút hozott,
s szomorú, borongós felleget,
szeretni muszájból nem lehet,
a szívben a vágy csak kujtorog.
Ostorzó’ esőben régi fák,
lombjukat siratva hajlanak,
a levelek mélyen alszanak,
mint avarba ájult, szép imák.
Tetszhalott világ ez, nem valós,
ám lenn már munkál a kegyelem,
jövőnkkel mindig a múlt adós,
szűz sarjat feszít a szerelem.
2013.10.14.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2013, október 15 - 17:23
Permalink
Gyönyörű.
Gyönyörű.
hzsike
2013, október 16 - 18:55
Permalink
Örülök, hogy tetszett Seám.
Örülök, hogy tetszett Seám. Köszönöm a látogatást.
Zsike :)
hubart
2013, október 15 - 17:27
Permalink
Szépséges őszi verset
Szépséges őszi verset olvastam megint Tőled, kedves Zsike. Technikailag is hibátlan. Gratulálok!
hzsike
2013, október 16 - 18:56
Permalink
Köszönöm szépen a
Köszönöm szépen a véleményedet, Feri. Mindig örülök Neked. :)
Szeretettel: Zsike :)
Nagygyörgy Erzsébet
2013, október 15 - 18:28
Permalink
Kedves Zsike! Én is imádtam,
Kedves Zsike!
Én is imádtam, szép képekkel van megírva.
Szeretettel Dyona
hzsike
2013, október 16 - 18:58
Permalink
Neked is köszönöm Dyona, a
Neked is köszönöm Dyona, a kedves szavakat. Szeretettel:Zsike :)
Schvalm Rózsa
2013, október 15 - 20:20
Permalink
Csodálatosan szép kedves
Csodálatosan szép kedves Zsike, szeretettel grazulálok! Rózsa
hzsike
2013, október 16 - 18:59
Permalink
Köszönöm szépen Rózsám.
Köszönöm szépen Rózsám. Örülök, hogy elolvastad itt is.
Ölellek:Zsike :)
barnaby
2013, október 16 - 21:44
Permalink
Gyönyörűséges...gratulálok
Gyönyörűséges...gratulálok kedves Zsike szeretettel:B:)
hzsike
2013, október 17 - 13:44
Permalink
Köszönöm szépen kedves Barna,
Köszönöm szépen kedves Barna, örülök, hogy így érzed.
Szeretettel fogadtalak Téged is:Zsike :)
Haász Irén
2013, október 20 - 15:56
Permalink
Drága Zsikém, szép versednek
Drága Zsikém, szép versednek egy sora elgondolkodtatott. " jövőnkkel mindig a múlt adós" - itt törést érzek az értelmezésben. Adós az, aki tartozik valamivel. A múlt adóssága a jövő, írod. De a múlt jövője a jelen, amiben vagyunk, hogy lehet adós akkor, hiszen a jelen itt van már, vagyis megadta a tartozást...
Na. ez a problémám.
Ám után szerintem nem kell vessző.
Egyébként pedig gratulálok, megint nagyon szépet tettél elénk.
hzsike
2013, október 20 - 19:13
Permalink
...Hogy lesz-e jövőre
...Hogy lesz-e jövőre "termés", az a "múlton" múlik. Tegnap vetettem, ma megfakad, jövőre terem. Ez mindaddig a múlt adóssága, míg meg nem történik. Én így gondolkodtam...persze nem biztos, hogy jól! :)
Köszönöm szépen a látogatást, a segítséget is, kedves Irénkém. Ölellek, szeretettel:Zsike :)
hzsike
2013, október 21 - 12:28
Permalink
Kedves Joe! A természet
Kedves Joe!
A természet gyönyörű képeibe valóban csodálatosan beleilleszthető az, amit az ember érez, és mondani szeretne. Ezt Te, remekül fel is fedezted.Ezért is szeretem ennyire ezt a képi formát, a verseimben. Olyan, mint egy "virágnyelv".
Köszönöm szépen az értékelést, a kedves szavaidat.
Örömmel fogadtalak:Zsike :)