Szárnyak

 
Feltüremkedett az éj a ház falán,
sárga jégglazúr a lámpa fénye.
Mintha szárnyak surrogását hallanám,
pörget, fölrepít, s leránt a mélybe.
 
Nem riaszt e földöntúli lárma már,
vízió vagy elme-szülte játék,
csalfa érzetek köré csatolva pár
régi kép, mi most a mába átég.
 
Számon elpihentek mind a nagy szavak,
itt vagyok, ki tudja mennyi évig,
angyalok, ha démonokkal játszanak,
lelkeinket néha összemérik.
 
Hogyha virrad, gyermekarccal ámulok,
mintha újra könnyű, tiszta lennék;
felrepedt az ég, fehér tojásburok,
s szárnyakat növesztek, mint a gerlék.
 
 
 

Hozzászólások

hubart képe

  Nagyon szép, kifejező képekkel megjelenített érdekes látomás, a karácsonyi angyaljáráshoz vélem kapcsolódni, de több mindent beleérzek. :) A forma is nagyon szép. Szeretettel gratulálok! :) 

Haász Irén képe

Angyali vers...:))) Nagyon tetszik!

Csilla képe

Köszönöm szépen a figyelmeteket és a véleményeteket, Irénke és Feri! Lehet, hogy nem szerencsés a címe, volt Átváltozás és Tojásburok is, a Metamorfózist erősnek éreztem ehhez a vershez.:-)) Könnyen lehet, hogy nem csak a címválasztással van gond, ha ennyire szabadjára engedte a fantáziátokat.:) Átgondolom, köszönöm.

 

lnpeters képe

Fantasztikus képek, szép, kifinomult versvezetés!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

Nagyon örülök, ezek szerint érthető. Köszönöm, kedves Laci!