Százezer éve

H.Gábor Erzsébet
Százezer éve
 
Fölöttem átlátszó búra van -
kimenteném néha úgy magam!
Kétszínű, kérkedő Kánaán,
mindenki átlép a bánatán.
 
Virágzó pálmafák, mű Napok -
százezer éve, hogy hű vagyok!
Fuldoklom! - túl sok a műanyag,
őriznek sziklányi tűzfalak.
 
Vadkacsok nyílnak a torz igén -
kellene már egy kis oxigén!
Levegőt, levegőt adjatok!
megfojt e látatlan vasmarok.
 
Bőröm a perzselő Napra vágy,
s szárnyakra, melynek a selyme lágy,
magasra repülnék - messze fel,
oda hol öröm van - innen el!
 
S ha majd a daloló szél repít,
szabadság mámora részegít.
 
 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

 Elmondhatatlanul szép...Nagy öleléssel!kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

Köszönöm szépen, drága Katám!

Ölellek én is.

Zsike :)

Schvalm Rózsa képe

Nagyon szép vers, kedves Zsike.

Szeretettel gratuláálok ! Rózsa

hzsike képe

Köszönöm szépen, Neked is, kedves Rózsám.

Szeretettel láttalak nálam. Zsike :)

Haász Irén képe

Egy rossz hangulat percei...van ilyen, jobbakat...!

hzsike képe

Köszönöm, hogy olvastad, Irénkém.

Ölellek.Zsike :)

Csilla képe

Tetszik ez a vágyakozás és a címen is eltűnődtem. Nekem is van két 'versem', amiben szerepel a százezer év, hm, rejtélyes.:) Szeretettel gratulálok, Zsike! :)

hzsike képe

A "százezer év", nekem is szimpatikus,  több versemben is szerepel, kedves Csillám...de, szerintem nem "mi" találtuk ki, mások is felfedezték már a szépségét, a súlyát... Köszönöm, hogy eljöttél.

Ölellek.Zsike :)