Télutói hűvös éjszakákon
Beküldte lnpeters - 2024, február 24 - 22:12
Télutói hűvös éjszakákon
Két idő-sarok egymásra borul,
S a magányosan sötét láthatáron
Sok bilincsbe vert emlék szabadul.
A világ elbitangolt ifjúsága
Távoli múltból a jelenre néz,
Rég tudja már, hogy a logika drága,
De a szabadság édes, mint a méz.
Idő résein át néz a jelenre
Sok halhatatlan szerelemvirág,
Kötél feszül szkeptikus háttércsendre,
Ott száradnak a rossz utópiák.
Télutói hűvös éjszakákon
Elszunnyad minden sötét sejtelem,
Hatalom függ egy vékony szalmaszálon,
De tovább él az igaz szerelem.
Műanyag álomködben haldokolnak
Vénséges vén, szegény tinédzserek,
S reményt abrakolva jövőt csókolnak
A tüzes, ifjú hatvanévesek.
Télutói hűvös éjszakákon,
Ha szemerkél a friss, csöndes eső;
Éled az érzés, menekül a mákony,
Tavasz jön,
Újul az életerő.
Hozzászólások
Csilla
2024, február 25 - 14:55
Permalink
Szép tavaszváró!
Szép tavaszváró!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
lnpeters
2024, február 26 - 21:21
Permalink
Köszönöm!
Köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)