Túl az üveghegyen
Beküldte gosivali - 2020, március 20 - 13:55
– visszatérŐ rímelő ballada fiamhoz –
Emlékszem, ültem a játszótéren,
elrévedezve a boldog léten…
Akkora voltál csak, mint egy alma,
aprócska gyümölcs a Nagy Egészben.
Üldögéltem a hűs fák tövében,
homokoztál, s én ámulva néztem,
ahogyan éppen a sárga vödröd
felemelted nyögve, nagy-vitézen.
Hatalmas volt, s te olyan parányi,
lehetetlenség volt rád találni,
úgy elrejtőztél a vödör alján
(akkor is szerettél bújócskázni).
És férfi lettél – világot látott
(itt árválkodik a kék lapátod).
Az üveghegyen is túlra mentél…
talán meglelted időtlen álmod.
Hozzászólások
Csilla
2020, március 20 - 14:00
Permalink
Ez gyönyôrű...!
Ez gyönyôrű...!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
gosivali
2020, március 20 - 14:55
Permalink
Köszönöm, hogy itt jártál.
Köszönöm, hogy itt jártál. Biztató, szép szavaidat külön is, Csilla. Minden jót! Vigyázz magadra!
Csilla
2020, március 20 - 16:46
Permalink
Köszönöm én is a
Köszönöm én is a kedvességedet! Vigyázz magadra!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Haász Irén
2020, március 20 - 17:28
Permalink
Megható, szépe vers, örömmel
Megható, szép vers, örömmel olvastam!
gosivali
2020, március 21 - 09:21
Permalink
Nekem öröm... Köszönöm!
Nekem öröm... Köszönöm! Minden jót, vigyázz magadra!
Kankalin
2020, március 22 - 08:19
Permalink
Kedves Vali!
Kedves Vali!
Nagyon át tudom érezni a versedet. Megérintett, eőhozta saját emlékeimet.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel: Kankalin
gosivali
2020, március 22 - 09:58
Permalink
Szívből örülök
Szívből örülök érdeklődésednek. Köszönöm... Minden jót! vigyázz magadra!