Társ nélküli bentlakó

Mysty Kata
Társ nélkülinél bentlakó

Versel, aki csak verssel
képes élni;
mély gyászban, félelemben,
-"szomorú jó kedvében".
Úgy zeng a szó, mint a flóta,
ébresztője mély alvóknak...
- a szeretőjük oly régóta!
Ír, ha süt-főz,
s Nap így ragyog...
Ha a bánat nyomot hagyott...
Ha az öröm vihart teker,
s a közbeszéd
nyakatekert.
A vers jobbnál jobb társalgó,
- társ nélkülinél;
- bentlakó!