Tavaszi Lélek

Virágzó fák illatárja lobog,

Könnyű tavaszi zápor imbolyog;

Mosolyog a tavaszi Lélek;

Élek.

——-

A tavaszi fény

Talán az újjászülető

Remény…

——

Dogma, merevség, katyvasz;

Rátok fúj még a Tavasz.

——

Víg tavaszi eső csorog.

Elmosódnak a kánonok.

——-

A friss, fiatal Remény már kikelt,

Az Élet sértetlenül áttelelt,

Kavarog a tavaszi Lélek;

Élek.

——

Eső áztatja a tavaszi fákat,

S a hülyeség infrastruktúrája

Szárad…

——

Tavaszi szél nyomán a por

Foszló bürokrata-szigor…

——

A düh fala papírvékony,

Elmúlik, ami múlékony.

——-

Politika? Hitvány lőre,

Iszogassa, aki dőre.

——–

A szent Tavasz friss és pőre,

Reményt fogan egykettőre.

——

Vidámsággal tombol a Kikelet,

Feledteti a Halált, s a telet;

Felnevet a tavaszi Lélek;

Élek.

Hozzászólások

Remek a keretversszak, a közte lévokben pedig újdonság a korábbi - már általad bevezetett - hasonlatok mellett, friss tavaszi bölcsességek! Jó volt olvasni pezsgő versedet!


Friss tavaszi mosoly.

Köszönöm.

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Mysty Kata képe

 Áradnak soraid Tavaszi Lélekkel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"