Te meg én

Beküldte Haász Irén - 2013, február 24 - 16:59

Mi ketten ültünk, te meg én,
füzünk alatt csendben,
s amíg álmodtunk te meg én,
a lég könnye cseppent.
Az égre lestünk te meg én,
elbújni kell-e még,
de sejtettük már, te meg én,
a vér hajt, nem az ég.

 

A lombok alatt te meg én
reméltük, hittük azt,
a sors folyóin  te meg én
együtt lelünk vigaszt.
Fogadtuk hévvel, te meg én,
az ég se téphet szét
erős kötést, min te meg én,
s száz csók a szép pecsét.

 

A hordalékon, te meg én,
elfolytak év-folyók;
ha kő csiszolt is, te meg én,
nem éleztük a szót.
Hisz hogyha kettő, te meg én,
közös célokat hajt,
a végső révbe, te meg én,
együtt érhetünk majd.

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2013, február 24 - 21:29

Kedves Irénke!

Nagyon tetszik a versed.

Van benne, erős szerelemi kötődés,

időtlen szeretet és sok gyönyörű kép...

( Bár az én házasságom is ilyen lett volna.)  Dyona

Haász Irén képe

Haász Irén

2013, február 26 - 16:20

Kedves Dyona,

a másodikat nyűvöm sajnos...:))))))) Ez inkább ábránd...

Köszönöm szépen!

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2013, február 24 - 21:32

 Nekem nagyon ínyemre való! Köszönöm az élményt!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Haász Irén képe

Haász Irén

2013, február 26 - 16:18

Én köszönöm, kedves Kata, hogy olvastad, véleményezted!

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, február 25 - 08:51

Nagyon szeretem a verseidet, jól írsz, de nekem nagyon sok a te meg én.Elég lenne a kezdő és zárósorba az ismétlés strófánként, mert így számomra például elvész a többi sor szépsége, és lapossá válik a költemény.Ez csupán egyéni ízlésem, természetesen.

Haász Irén képe

Haász Irén

2013, február 26 - 16:18

Seácska, kipróbáltam, ahogy javasoltad, és végül ennél maradtam. Ami nem zárja ki azt, hogy még töprengjek rajta. Egyenlőre valahogy így jobb nekem, az ismétlődés erősen kihangsúlyozza, hogy együtt érhetjük el a dolgokat...

Köszönöm!

hzsike képe

hzsike

2013, február 25 - 09:40

Kedves Irénke! Nagyon tetszett a versed, szeretettel olvastam itt is. 

Haász Irén képe

Haász Irén

2013, február 26 - 16:15

Örülök és köszönöm!

hubart képe

hubart

2013, február 25 - 20:44

Jó ötletedhez szép formát választottál, Irénke.  Azért két helyen csiszolnék a verseden. Az első szakasz befejező soránál meg kellett állnom, és gondolkodnom az értemezésen. Úgy vélem, azt akartad mondani, hogy nem az ég hajt fedezékbe, hanem a véretek a szerelemre. Nekem nagyon hiányzik a névelő az ég szó előtt: nem az ég, a vér mi hajt. Mivel az első szakaszban amúgy sem következetes  a 8 - 6 szótagok váltakozása, így "beleférne" az utolsó sorba az a névelő. De ha következetes szeretnél lenni, átírnád az egész szakaszt. 
Versed befejező két sorában képzavar van: "hajónkon együtt, te meg én, /hullunk a végbe majd." A hajó ugyanis elsülyed, zátonyra fut, megfeneklik, vagy akár révbe jut, kikötőbe fut, de soha sem hullik a végbe. Miért ne szólhatna így az a két sor: hajónkon együtt, te meg én, /érünk a révbe majd.
Jó vers ez, megérdemelne még egy kis munkát! 

Haász Irén képe

Haász Irén

2013, február 26 - 16:14

Köszönöm, Ferikém, tanácsod alapján megcsiszoltam!)))