Tenyeremből
Beküldte Sztancsik Éva - 2015, május 19 - 12:20
Tenyeremből eszik a Tegnapom.
Csipegetve dagad emlékzabon.
Táplálom vele merült testemet,
töltöm a Holnapom, mi eltemet.
A jelennel nehéz mit kezdeni.
Éhes, mohó önmagát kelleti.
Mire kimondom: csodás e reggel;
befalta pár óra, s delet hergel.
Álmosan figyelek sótlan tájat.
Ablakomon keresztül hűs árad.
Rásimítom vállamra kendőmet,
adok még sanszot a jövendőnek.
Mert suttog a Pillanat Bűvésze.
Meghívja tudatom egy ebédre.
Bűvölve olt sejtembe szűz Reményt,
kéri, tegyem felnőtté győztesként.
Vállalom kérését, mert hízelgő.
Emberből vagyok én is, esendő.
Fittyet hányva az Éjre, mosakszom,
várva, hogy a Lavor lét fakasszon.
(2012/2015 átdolgozás)
Hozzászólások
Mysty Kata
2015, május 19 - 18:35
Permalink
Nagyon kerek ez
Nagyon kerek ez Évikém!!Élmény voltál!Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Sztancsik Éva
2015, május 19 - 20:36
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Katám, hogy így látod. Őszinte szívemből örülök neki. :)
Haász Irén
2015, május 19 - 19:17
Permalink
Az utolsó sort nem értem,
Az utolsó sort nem értem, Évikém!
Sztancsik Éva
2015, május 19 - 20:42
Permalink
No, akkor jövök, drága Irén.
No, akkor jövök, drága Irén. :) Én arra gondoltam, hogy "főhősünk", nem törődve az alkalmatlan időpontban (életkorban, hangulatban..stb) történő remény-megvalósításra...hozzáfog annak beteljesítéséhez, még akkor is, ha ahhoz egyáltalán nincsenek meg az adottságai. Hálás köszönet az olvasásért, nagy örömmel fogadtalak. :) Éva
Sztancsik Éva
2015, május 19 - 21:35
Permalink
S visszaállítottam az általam
S visszaállítottam az általam jóváhagyott központozást, mert...így látom megfelelőbbnek a tartalom szempontjából.
(Itt - először - változtattam rajta.) Valószínűleg ebben aligha kapok megerősítést. ;) :)
hubart
2015, május 20 - 11:23
Permalink
Adj még sanszot a
Adj még sanszot a jövendőnek!
A "lét" az levet jelent, vagy az életre, a létezésre utal?
Sztancsik Éva
2015, május 20 - 17:44
Permalink
Valójában: egyszerre lehet
Valójában: egyszerre lehet mindkettő. :) De...alapból...inkább "leve" lenne. Köszönöm szépen, hogy itt-jártál.
vati
2015, május 20 - 12:33
Permalink
Az adott szövegkörnyezetből
Az adott szövegkörnyezetből fakadóan itt bizony a "lét" az levet jelent, akár ki is írhattad volna, kedves Éva. A Lavór (hosszú "ó"-val írandó) nagybetűs írásmódja szimbólumot sejtet, további asszociáiciókat kelt, így rendjén van, viszont a "mosakszom várva" módhatározós szintagmát nem kell egymástól vesszővel elválasztani, sőt, a másik vessző is megzavarja kissé a sor értelmét... Amúgy szép, tetszik...
Varga Tibor
Sztancsik Éva
2015, május 20 - 17:50
Permalink
Nagyon örülök, hogy benéztél
Nagyon örülök, hogy benéztél hozzám és hozzászólásoddal emelted szerény versikém "értékét". A lavór valóban hoszzú "ó"...úgy egyébként, de én gyermekkorom lavorjából indultam ki, ami sosem volt hosszú. ;) Elnézést a népies beszólásért. (Békés megye, Endrőd.) Különben pedig kevésbé hangzana jól nem röviddel, így ennél maradtam. A vesszők tekintetében nem teljesen értünk egyet, ha elhagynám, akkor én pl. még annyira sem érteném (kívülállóként), hogy miről beszél ez a káosz. ;) :) Tetszésed azonban mai napom csúcsa, ha lehet ilyet mondani. Szeretettel láttalak. Üdv. Éva