Túl az Időn - kis kunyhóban

Túl az időn
Kis kunyhóban,
Isten ráncos öreg mécse ég,
Kékesfeketén ásít az űrbe ott
Az Ég...

Minden idő
Elmúlóban;
Halott-fehér anyag-hóban...
Minden idő elmúlóban...

Messzi Múltban,
Köd-jövőben;
Bölcsőben -
Vagy temetőben...

Túl az Időn
Kis kunyhóban
Borozgat a vén Történelem,
Elszalasztott alkalmakról fecseg
Szüntelen.

Túl az Időn,
Túl a téren,
Túl minden rekedt miérten...
Éjfekete jegenyefa áll,
Törzse alatt
Dúdolgat
A közönyös halál...

Átdalol sok ezer éjszakát...
Egyre többször,
Egyre többször
Halljuk
A dalát...

Túl az Időn - kis kunyhóban
Vén elszántság
Friss Reményt arat;
Mindkét karján felgyűrve a
Szabad akarat...