Útkeresés
Beküldte Della - 2014, augusztus 13 - 16:50
Útkeresés
Vágyjárásod útján elindultál,
nem könnyeztél, nem búcsúztál.
Kidobtad a rongyos holmit,
bőröndödben tudásod és a hit..
Önmagad keresed, de itt maradt,
számos csalódás, értelmetlen nap.
Kitörölted örömöd, fájdalmad,
felejtés arcot festesz hazádnak..
Idegen szavakkal vártak odaát,
visszakiáltanál, átkozná a szád,
sorsodat, hogy idáig jutottál,
őket kik miatt messze futottál.
Szívedben csendesül a keserűség,
már felébredt benned a reménység.
Ott nem érzed a friss kenyér illatát,
de van munkád,otthon és egy új család.
/Ildikó unokámnak Canada/Montreál/
Hozzászólások
hubart
2014, augusztus 13 - 20:13
Permalink
Nagyszerű elemzést írt Joe.
Nagyszerű elemzést írt Joe. Remélem, nem veszed zokon, hiszen nagy munka van benne, és segítő szándékkal tette. Azért hadd jegyezzem meg, hogy egy anyának, vagy nagymamának a szíve mindig az övéiért dobog, és ez az érzés szépen átjön a versedből.
Della
2014, augusztus 14 - 08:54
Permalink
Kedves Hubart! Természetes,
Kedves Hubart!
Természetes, hogy az egyetértő véleményedet elfogadom, hiszen nekem ez sokat számít. Én nem vagyok költő, csak írogatok, bár ezk után kicsit szégyellem magam, hogy KÖZÉTEK tolakodtam silány kis firkálmányaimmal!
Üdv: Maria
hubart
2014, augusztus 14 - 09:34
Permalink
Nincs miért szégyenkezned,
Nincs miért szégyenkezned, drága Mária. Egyikünk sem tanult költőnek, még azok sem, akik bölcsészdiplomával rendelkeznek, hiszen tudtommal, a Kárpát-medencében sem a kommunizmusban, sem jelenleg nem létezett, nem létezik költőképzés. Valamennyien autodidakták vagyunk, ki több, ki kevesebb filológiai ismerettel. Nem tolakodás az, ha valaki másokkal is megosztja versben megírt gondolatait, mint ahogy az sem kioktatás, ha valaki vele szemben megfogalmazza meglátásait. Kérlek, ne vedd ezt senkitől sem zokon, mert empátiával tesszük. Mi Téged is, mint ahogy a többi kedves próbálkozót is a sztívünkbe zártunk, és barátként tisztelünk, szeretünk. Továbbra is várjuk a verseidet! Szeretettel ölellek: Feri
Della
2014, augusztus 14 - 10:41
Permalink
Kedves Joe! Rendkívül
Kedves Joe!
Rendkívül értékelem és nagyrabecsűlöm véleményedet, kritikádat. A versemet semmiképpen nem írom át, mert nem egy kiváló és verstanilag kifigástalan alkotást akartam az "asztalra tenni", hanem az érzéseimet szerettem volna igen gyatra módon kifejezni, annak apropóján, hogy elment a családom külhonba és most éppen az unokám.
Én, anno műszaki főiskolát végeztem a híradástecnika terén.és nem bölcsészkarra jártam ,csak amatőr verselő-nőként vagyok jelen itt ezen a nagyon színvonalas irodalmi portálon. Találkoztunk mi már máshol is ahol alacsonyabb a mérce... Nem a parnasszusra szánom a verseimet.
Továbbra is nagy szeretettel olvaslak Benneteket.
Köszöntelek: Maria
Kriszta
2014, augusztus 14 - 11:52
Permalink
Kedves Della! Remélem az
Kedves Della! Remélem az unokád -bárhol is legyen- jó helyen van. Biztos ő is sokat gondol rád. :)
Della
2014, augusztus 15 - 11:43
Permalink
Igen, jó helyen van a napi
Igen, jó helyen van a napi beszélgetésink során ezt tapasztalom.
Köszönöm kedves szavaidat: Maria
Haász Irén
2014, augusztus 15 - 17:00
Permalink
Megalkuvások sora az élet...
Megalkuvások sora az élet... mindannyiunknak.
Ölellek, kedves Mária.
hzsike
2014, augusztus 15 - 17:51
Permalink
Átérezhető, szép versedet,
Átérezhető, szép versedet, szeretettel olvastam, kedves Mariám. Ölellek:Zsike :)