Várakozás

 
Korán terít az est a kerti fákra
hatalmas égi lepkeszárnyakat,
a Mérhetetlen csöndjeit kitárva
kering, amíg a fényre ráakad.
 
Egy lámpa gyúl, a föld alá sietnek 
a zebrapókok és egy gyászbogár,
kutyánk vonítva dől a nagy hidegnek,
s fülét hegyezve hosszan álldogál.
 
S az ember is, nagy álmok köntösébe
beburkolózva néz az égre fel,
megenyhítette pár göröngyös éve,
de hangja bátor, egyre énekel.
 
Minthogyha titkon minden várakozna
és úgy figyelne végtől-végekig,
akár a szív a nesztelen zajokra,
a láthatatlan Tél ha érkezik. 
 

Hozzászólások

hzsike képe

Gyönyörű vers, csodás, egyedi képekkel.

Szeretettel gratulálok, Csillám. :)

Ez olyan "csillásan" gyönyörű lett!

Gratulálok!

Csilla képe

Zsikém, kedves Imre, köszönöm! Nem mai darab. Azóta már három kutyánk van. :-)

 

hubart képe

Kedves Csilla, nagyon szépen megjelenítetted a késő őszi este hangulatát, amelybe a csendes várakozás feszültsége lopakodik az emberi szívekbe. Az ének hangja  hozza a feloldozást, ebből merítünk bátorságot a közelgő fagyos napokra, és töltekezünk lelkileg az adventre készülődve. Szeretettel graulálok! :) 

Csilla képe

Köszönöm, és a Novemberi álmot is. :) No, és persze gratulálok hozzá! :)
 

 

hubart képe

Novemberi álom
 
"Akár a szív a nesztelen zajokra"
az árva ember éberen figyel;
tücsök se szól, madártalan ma bokra,
a lét se száll vitába senkivel.
 
A béke fenti óceánja mélyül,
de messzi fárosz égi fénye kél,
s a "tengerész" a vágya partkövén ül,
az est homálya titkokat regél.
 
A képzelettel kis hajóra szállva
egy új világ felé evezni kész,
örök tavaszba, vadvirágos nyárba,
az elme száz merész csodát idéz.
 
De már virít a nap - narancs a tálon -,
mesék ködébe vész az éji álom.
 
Csilla képe

Micsoda öröm és meglepetés! :) Egyből megszerettem. Ölel a "tengerész" :)

 

lnpeters képe

Gyönyörű vers! Köszönöm az élményt!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

:) Én köszönöm a figyelmedet és véleményedet!