Vén torony a világ végén

Vén torony a világ végén,
Október ködös vidékén.

Távolabb vészjósló moraj;
Nevelkedik az ifjú baj.

Önveszélyes dogma-sereg
Rombol Családot és Hitet.

Vén torony a világ végén;
Gondolat borotva élén.

Recseg-ropog Múlt-heverő;
Nyüzsög az örök túlerő...

Kígyó cikázik az éjben;
Múlt is,
Jövő is
Veszélyben...

Vén torony a világ végén;
Terek mélyén,
Idők mélyén...

Ugyanaz a gát: rossz kopott,
Amin Atlantisz elbukott.

Lélek nélküli ráció?
Halott civilizáció...

Vén torony a világ végén
Haladunk a Múltak vérén...

Deja vu...
Globál-pénz,
Gender...
Nem tud fejlődni az ember?

Megint minden visszaköszön...
Ugyanolyan özönvíz jön?

Vén torony a világ végén;
Értelmes Jövőt remélvén...

Hátha majd most!
Hátha mégis!
Biztatóan néz az ég is.

Lélek remeg világ-testen;
Könnyezve szurkol az Isten.

Profán néz - semmit sem értvén;
Vén torony a világ végén.

 

Hozzászólások

Ez a kép, a vén torony a világ végén olyan ismerős. Jó vers, ébresztően hat!