Velence

 
Monet keverte tónusát a nyárnak,
a forgatag harmóniát csacsog,
s a gondolák, sovány fuvallatok,
halk sóhajokkal átitatva szállnak.
 
Elámulunk derűs terén, akárcsak
sikátorok tövén a lomha dokk,
a gótikus, bizánci, mór, barokk
szűk loggiák, akár egy-egy madárlak.
 
Cinóberes palazzók lába sáros,
csatornák partján omladó falak,
a színek és lagúnák csendje átmos,
gomolygató szelíden ránk kacag.
 
Szigetvilág, csepp fényvitorlaváros,
a lelked mélyén árnyak játszanak. 
 
 

Hozzászólások

hubart képe

Talán már nem jutok el Velencébe, de csodás szonettedet olvasva ott éreztem magam! Köszönöm, és szeretettel gratulálok! :)

Szonetteddel tényleg idevarázsoltad nekünk Velencét.

Gratulálok!

Csilla képe

Köszönöm, kedves Feri és Imre! Van annak már kilenc éve is, hogy ott jártam, de idén nyáron született csak meg a vers:)

 

Haász Irén képe

Gyönyörű, valahogyan még a múlandékonyságát, veszélyeztetettségét is belefontad...

Csilla képe

Köszönöm, igen, lassan sajnos már összefonódik a nevével... 
 

Vaskó Ági képe

"a színek és lagúnák csendje átmos," 

 

Köszönöm Csilla, e csodás vers engem is átmosott!

 

Vaskó Ági

lnpeters képe

Nagyn szép szonett - helyenként Babitsra emlékeztet.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

Kedves Ági és Laci, köszönöm szépen!