HŰTLENSÉG

Bizony már hűtlenebb vagyok hozzád,

nyári barátom, nagy folyó,

hagyom, hogy halaid elorozzák,

partodon elcsitult a szó. 

 

ÁLMAINK, VÁGYAINK

 

Csörgedező patak már az életünk,

Olykor kőakadályok közt lépkedünk,

Széles folyammá válni rég nem vágyunk,

Csak naponta célba érni - az álmunk

FA   

Nem vagyok örökzöld, mint egy melódia,

Nem is kell ágamnak végleg kimúlnia.

Én is megsárgulok, mint a többi társam,

Nézzetek, amíg tetszhalottá nem váltam!

 

AZ ŐSZ IS MÚLANDÓ

 

Faágak, mint testemben az erek,

Tartsátok távol a fagyos telet,

Arcunkra még langyos napfény hulljon,

Ó, csak ez a szép ősz   el ne múljon! 

 

BARÁTSÁG

 

Gondjaim mint összefont faágak,

Szétoszlatni jó barátok várnak!

Mosolyuk erdőbe tévedt napfény,

Rám talál a mai utam mentén.

 

LELKEM NYARA

 

Kirándulások emlékeit betemetik a levelek,

Egyet megőrzök még lelkemben,

Hová az évszakváltó csendben

Telet soha nem engedek! 

 

EMLÉKEK, LEVELEK

 

Mint rossz emlékek, hullanak a levelek,

Pedig lombként megnyugodtak a szemek

Rájuk nézve, árnyékukban időzve,

Nem gondolva egy kis nyári esőre.

REGGEL, EGYEDÜL

 

Víz színén siklik a napfény,

Ébredek, indulok fürgén,

Rövidebb lenne a várt cél,

Utamon ha velem jönnél!

 

LOMBOK FÉLTÉSE

 

Vad erők le ne tépjenek,

Félelem nélkül éljetek

Tovább a fényes őszben!

 

EMLÉKKÖNYV

Lehet a táj bús és lehangoló,

A nyárból még szívemben él a jó,

Szememben fénylik minden, ami szép,

Emlékkönyvem' semmi sem tépi szét! 

RAJONGÁS  ( A  NETLOGON)
 

Rajong a szem, ha visszanéz

Egy másik szempár. Te sem félsz.

Rajong a toll, ha írni tud,

A szép szavaknak bőven  jut

Hely on-line, avagy papíron,

S nem csak addig, míg megírom.

Rajong a szív, ha érzi még

Egy másiknak közelségét,

Rajong az ész, hogy tudja már,

Sugározni sohasem kár,

Hisz napfénylelkű társ akadt,

Megosztja véled gondodat!    

 

BARÁTNŐ EGY TÁRSAS LAPRÓL

Szemed rejtve, de a mosoly

Elindult már az ajkadról.

Sugara vajon kit talál?

Rejtvény, mit a néző mindig

Kedve szerint majd kitalál!

 

TÜKÖRKÉP

 

Benned is él szeretet,

Tükörképed lehetek,

Felhő helyet napsugarat

Varázsolok teneked!

 

 

SZÜLETÉSNAPRA

 

 Mottó:

                  Székelykapun jut át a hír,

                  mely nem csukódik be soha.

                  Barátság – mindenre gyógyír,

                  érző szívek víg otthona.

                  (Részlet a Valahol című januári versből)

 

Tavaszi reggelen

szirmot bont egy virág,

lehagyva kevélyen

egyikét - másikát.

 

Pompázik egyre több

feslett bimbó szárán,

várva új pünkösdöt

ünnepnapok során.

 

Lélekújuláshoz

szépíti pirosát,

nem is sejtve: már most

várja az illatát,

 

aki május végén

épp ekkor született,

huszonhetedikén

kezdett várt életet.

 

Tűnt világ fogadta,

megélt zord éveket…

Nem tanult hiába,

hisz az igyekezet

 

hajtotta s nem sorsa.

Mindig sarkára állt,

s már nem szülők karja

alkotta támaszát ---

 

szerelem, házasság

és önálló család,

maga a boldogság

töltötte be házát.

 

S ekkor a kegyetlen

sors mégis közbeszólt,

és az az egyetlen

mindenkit itthagyott…

 

Ma édes unoka

jelent nagy örömöt,

s ha eljön órája

szürke napok között,

 

szirmot bontó virág

kis kezébe kerül,

köszöntve nagymamát,

kinek arca derül

 

lágy szavak hallatán,

gördülő örömkönny

osztozik vigaszán

a többi köszöntőn’…

 

Csendben monitoron

fut egy másik rózsa,

nem töprengve koron

a képernyőt rója.

 

Egy jó barát küldte,

s bár nincsen illata,

csak egy üzenete

a születésnapra:

 

„Kedves Ági! Fogadd

ezt a szál virágot –

értékelve utad

és a barátságot!

 

Éltessen az isten

Homokóra-körben

sok-sok esztendőben !

 

 Számos üzenetben

legyen részünk tovább,

hisz’ baráti jobbot

kér e netlog-világ…

Lehessenek naplók,

 

vigyék hírét gyakran

két szülinap között:

kiváltképp májusban

teremnek örömök,

 

írói örömök!”

 

Solt, 2011.május 27.