Verset festek
("-ista" vízió)
Hömpölygő, vén, álmos estek,
nincs szivárvány, égi híd,
tiri-tarka verset festek,
remélem, az fölvidít.
Ében éjben ballag az A,
csigalassan tart haza,
arra, ahol a part laza,
várja varjak halmaza.
Fakószürke bánatában
sárba árkot vájt az Á,
ármányt lát már fűben, fában,
mégsem válik gonosszá.
Hószínű E oltott mésszel
festett kerge ereket,
sárga É-vel a lép mézel,
s égig ér a szeretet.
Az I piros ingben virít,
iceg-biceg egy picit,
majd ijedten nagyot sikít,
meglátva a hosszú Ít.
A hordóban bordó a bor,
borszínű az O, s az Ó,
jár a lopó, mint a kopó,
beszopik a borozó.
Rézvörös, az Ö és az Ő
vöröslő a műköröm,
nem fest hajat a vörös nő,
de ez nem baj, sőt, öröm!
A Marson zöld kutya U-gat,
hosszan nyújtja meg az Ú-t,
zöld gyíkember szeme guvad,
nem rejti a gyalogút.
Tünde-lila az Ü s az Ű,
tüllbe cérnát tűz a tű,
rajta a két hímzett betű,
minden olyan nagyszerű!
Hozzászólások
hzsike
2017, szeptember 29 - 08:52
Permalink
Remek, játékos vers, a
Remek, játékos vers, a betűkkel. Öröm volt olvasni. :)
hubart
2017, szeptember 29 - 10:55
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Zsike
Köszönöm szépen, kedves Zsike! :)
Csilla
2017, szeptember 29 - 10:30
Permalink
Jó volt, pláne így, hogy
Jó volt, pláne így, hogy belekerült a gyíkember is.:D Az "-istá"-ra nem jöttem rá, hogy milyen vízió lehet.:)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hubart
2017, szeptember 29 - 11:07
Permalink
Impreszionista, szürrealista
Impreszionista, szürrealista - s koránt sem teljes a lista! :D A gyíkember, meg a zöld kutya az U hang impresszionisták által érzékelt zöld színérzetével kapcsolatos. A magánhangzókat én már gyerekként is különböző színekkez társítottam, emiatt meg is mosolyogtak az osztálytársaim, aztán Baudlaire példája megnyugtatott, hogy nemcsak az én készülékemben van a hiba! :D Érdekes viszont, hogy egyedül az U hang zöld voltát nem érzékeltem, inkább kéknek érzem mai napig is, de nem akartam vitába szállni a francia impresszionistákkal. :D
Köszönöm kedves szavaidat, Csilla! :)
Csilla
2017, szeptember 29 - 13:34
Permalink
Értem.:) Az U szerintem sem
Értem.:) Az U szerintem sem zöld, én barnának érzékelem, az A hangot tűzpirosnak és az I-t kéknek. :) Aztán egyik-másiknak még illata is van, a zenéjükről nem is beszélve!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hubart
2017, szeptember 29 - 14:15
Permalink
Érdekes! :) Én az U
Érdekes! :) Én az U kivételével, a baudlaire-i színtársításokat érzékelem már akkor is, amikor még nem is hallottam róla. Néhány mássalhangzó is színes nálam, bár nem olyan hangsúlyozottan, mint a magánhangzók. Bár az is lehet, hogy a kiejtéshor hozzáragasztott magánhangzó miatt érzem így.
Nagygyörgy Erzsébet
2017, szeptember 29 - 14:55
Permalink
Kedves Feri!
Kedves Feri!
Remek, játékos vers lett, gratulálok.
Erzsike
hubart
2017, szeptember 29 - 18:18
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Erzsike!
Haász Irén
2017, szeptember 30 - 14:16
Permalink
Elgondolkodtam, én milyen
Elgondolkodtam, én milyen színűeknek látom a betűket, de még nem jutottam dűlőre...:)))
Lehet, ha egyszer rájövök, megírom én is, beszámolok róla és összevetjük..:)))
hubart
2017, október 1 - 13:21
Permalink
A leírt betú nyílván olyan
A leírt betú nyílván olyan színű, amilyet a nyomda, a toll, vagy a szövegszerkesztő kölcsönöz neki! : D A kiejtett hangok valamilyen ösztönös képzettársítás folyamán nyernek színt, ami a tudat alatt történik, tehát hiába akarom, tervezem másmlyennek "látni", a hang érzete az agykérgen éli a saját életét. A legtöbb ember nyílván nem látja, és talán el sem hiszi, hogy létezik ez a jelenség. Olyan ez, mint egyfajta képrázat, vagy hallucináció (pl a füllcsengés). Persze ez utóbbiaknak biológiai oka lehet, a hangok színének inkább lélektani - így vélem. :)
Mysty Kata
2017, szeptember 30 - 22:29
Permalink
Igazán különleges , ötletes
Igazán különleges , ötletes társítás , kár hogy a kék nem kapott teret...De majd legközelebb!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2017, október 1 - 13:28
Permalink
Én az U, Ú hangokat látom
Én az U, Ú hangokat látom kéknek, Kata, de mert Baudlaire, és mások zöldnek vélik, hát rájuk hagytam, engedtem magam befolyásolni. :D Nyílván a francia nyelv és a francia lelkület sok dologban különbözik a miénktől, ebből is fakadhat a különbség. Számomra inkább a jelenség nagyfokú egyezése a feltűnő, Ez talán annak a bizonyítéka, hogy valamennyi nyelv egy tőről fakad az emberi szellem és beszéd fejlődésének távoli múltjában. Köszönöm kedves szavaidat!
Bieber Mária
2017, november 30 - 16:33
Permalink
De jó, hogy idetaláltam, és
De jó, hogy idetaláltam, és itt ráleltem erre a versremekre! Gratulálok, kedves Feri! Örülök is, hogy ismét megerősítést kaptam a hangok színével kapcsolatosan. Bár kevés az egyezés a versbeliekkel, de az összehasonlítás is élmény volt. Köszönöm.
Bieber Mária
(Hespera)
hubart
2017, november 30 - 21:58
Permalink
Én köszönöm, hogy itt jártál,
Én köszönöm, hogy itt jártál, kedves Marika, és itt hagytad ujjlenyomatodat a versem alatt! :)
lnpeters
2017, december 3 - 17:39
Permalink
Szívet melengető játékosság!
Szívet melengető játékosság!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2017, december 3 - 17:55
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Laci!
Köszönöm szépen, kedves Laci!